A Pareto elv

Az a bizonyos 20%

A pareto-elv

1906-ban egy olasz közgazdász, név szerint Vilfredo Pareto állította fel azt a matematikai képletet, amelynek segítségével leírja az országára jellemző vagyoni egyenlőtlenségek jellegzetességeit. Azt figyelte meg, hogy a lakosság 20%-a rendelkezik az összvagyon 80%-a felett. Ez a következtetés aztán az élet szinte minden területére rányomta a bélyegét. Üzletembereknek például azt tanítják, hogy napi tevékenységeiknek 20%-a termeli ki az eredményeiknek a 80%-át, de további elméleteket alkottak a Pareto-elv alapján:

- „a világ népességének 20%-a kapja a fizetések 80%-át

- a hibák 20%-a okozza a rendszerösszeomlások 80%-át

- a vevők 20%-a okozza az eladások 80%-át

- a weboldalak 20%-a kapja a forgalom 80%-át”¹

És így tovább. Tehát a ráfordítás 20 %-ából származik az eredmény 80%-a, az arányok a mellékelt képen láthatóak, ahol a piros rész a szóban forgó 20%.

Egyébként a politikai kampányok elsődleges célja ezen réteg bizalmának elnyerése. „Bármely helyzetben az adott munkának mintegy 80%-át a munkában részt vevők 20%-a végzi el, vagyis az emberek igen kis százalékának hatására következik be a változások nagy része”². Ezért a pártoknak meglehetősen fontos azokat a személyeket a saját maguk oldalára állítani, akiket nagy hatékonysággal tudnak felhasználni üzenetük, akaratuk továbbadására.

Segíthet nekünk

Minden cégnek és pártnak segíthet ezen elv tudatosan használása. Amellett, hogy érdemes jó dolgot tenni, azt a megfelelő emberekkel is kell körülvenni. A Pareto-elv mellett azonban van még egy fogalom, amit érdemes megismerni, amennyiben sikeresen szeretnénk eljuttatni az információkat a vírusmarketing segítségével, ez pedig a megtapadás. A megtapadási tényező a virológiából átvett fogalom, amely akkor következik be, amikor valaki – függetlenül attól, hogy hordozó lett-e vagy sem – nem tud szabadulni többé az adott vírustól, a vírus megtapad a szervezetében. A legtöbb kampánytervezőnek, marketingesnek olyan közvetítőnek kell lennie, akinek sikerül elérnie, hogy azt a bizonyos 20%-ot úgy megfertőzze a kampányával, hogy az megtapadjon bennük, és véleményformáló erővel hassanak az emberekre Lényegében ez a legnehezebb feladata, hiába találta ki a „nagy” ötletet, hiába vannak a város legjobb hirdetési felületei a kezében, ha nem tapadnak meg az üzenetek, a kampányra fordított összeg kidobott pénz. Egyre több reklámszakember van azon a véleményen, hogy manapság annyira sokféle és fajta³ marketing eszköz van jelen mindennapjainkban, és ezek olyan erősen kommunikálnak, hogy egy átlagember mind inkább csak szóbeli információkra reagál, méghozzá a számára elfogadott, hiteles személyektől. A nehézséget viszont annak az eldöntése okozza, hogy kik ezek az emberek, akik olyan jellemzőkkel és ismeretségekkel rendelkeznek, hogy segítségükkel egy hatékony víruskampányt alkothatunk.

Tehát ha amúgy is jó dolgot csinálunk, érdemes jó eszközökkel tovább adni, erre pedig segítségünkre lesz az adott 20%. Tapadjon meg Önben ez az elv, hisz az élete minden terén segítségére lehet! Sok sikert!

A Pareto-elv, mint életstratégia

Címkék: pareto elv 80 20 szabály személyiségfejlesztés

Az üzleti életben a Pareto-elv, más néven a 80–20 szabály jól ismert. Lényege, hogy számos jelenség esetén a következmények 80%-a az okok mindössze 20%-ára vezethető vissza. (Pl. a vevők 20%-a generálja a bevétel 80%-át, stb.)

Az 80-20 szabály a mindennapi életünkre is igaz. Richard Koch egy egész könyvet szentel a témának (Living the 80/20 way: work less, worry less, succeed more, enjoy more).

A mindennapjaimból számos példát tudnék hozni: azok a tevékenységek, melyeket igazán élvezek, csak az időm kisebb részét teszik ki. Több ezer soros táblázatok, riportok, melyeket senki sem olvas, sehova nem jutó meetingek mind olyan tevékenységek, amiket csak muszájból teszek. Egy izgalmas probléma, egy jó elemzés vagy egy szép excel-megoldás után máris motiváltabbnak érzem magam, de ebből van kevesebb.

Amikor elkezdjük elemezni az életünket, nagyon könnyű felfedezni a 80-20 szabályt. Amikor valamit boldogan, örömmel csinálunk, akkor éppen abban a 20 százalékban vagyunk, amiért érdemes küzdeni. Elvesztegetett idő, az a 80 százalék, mikor az adott cselekvés alacsony megelégedettséget okoz számunkra.

Adódik a nagyon egyszerű következtetés, azokra a tevékenységekre kell koncentrálni, melyek a legnagyobb haszonnal járnak. A legtöbb ember számára az a kérdés, hogyan lehet abból megélni, amit igazán élvezünk. Sajnos, szomorú tény, hogy a legtöbb ember nem szereti a munkáját, ők jobb esetben munka után vagy hétvégente élik meg szenvedélyüket, vagy ami a még rosszabb, soha.

Első és talán a legnehezebb lépés a célok meghatározása. Erre a kérdésre vannak, akik azt válaszolják: szeretnék híres színész, híres író lenni. Szeretnék egy étteremet, saját divatszalont. Másoknak csak általános elképzeléseik vannak: szeretnék gazdag lenni, saját vállalkozást, stb. A kérdés nehézsége, hogy a legtöbb ember jó fogyasztó, de alkotni kevésbé szeret. „Szeretek enni, táncolni, filmet nézni, olvasni” – vagyis szeretek fogyasztani. Tipikus fogyasztói magatartás, vagyis valaki más termékét, szolgáltatását élvezik. Emiatt nem lehet valódi életcél, hiszen alkotni is kell (éttermet nyitni, ruhát varrni, házat építeni). Élveznünk kell, hogy tevékenységünk mások fogyasztását szolgálja.

A pénz azonban sokszor akadálya a változásnak. Pénz nélkül eddig megszokott életet a legritkább esetben lehet megváltoztatni, miközben egy átlagos munkanap után is nagyon nehéz a változással foglalkozni. Paradox helyzet! Jó tanácsként csak annyit mondhatok, hogy hatékonyan kell kihasználni a munkaidőt, legtöbbször vannak benne tartartalékok. És le kell szokni a tévénézésről, rengeteg időt meg lehet takarítani. Keress 20-80 tevékenységeket mindenhol, és felejtsd el a nem hatékonyakat.

Másik komoly akadály a megszokás. Kifogásokat gyártani könnyű, hogy ezért meg ezért nem teszek meg valamit. A legtöbb esetben ezek önigazolások arra, hogy miért nem teszünk meg valamit. Lehet, az első lépés nehéz utána sokkal jobban fogod magad érezni.

Az előzőhöz kapcsolódó akadály, a félelem (félelem a bizonytalanságtól). A biztonságérzet hiánya gyakran akadályozza meg az első lépések megtételét. Viszont a fásultság, a meghasonlottság, az örök elégedetlenség akár komoly fizikai és lelki tünetekhez is vezethet.

Változtass, találd meg a saját 20 százalékodat!

Pareto-elv
A gyakorlatban a tételek viszonylag kis hányada meghatározó jelentőségű az összességében túlsúlyban levő sok kis tétellel szemben – ez a felismerés az alapja a Pareto-elvnek. Alkalmazásával a „jelentős kevés", azaz a szignifikáns néhány jól elkülöníthető a „jelentéktelen sok"-tól. A megközelítés Vilfredo Pareto olasz közgazdászról kapta nevét, aki arra figyelt fel, hogy országa gazdaságának döntő többsége egy kisebbségben lévő csoport birtokában van: a vagyon 80 százalékát egy 20 százaléknyi kisebbség uralta. (Innen ered a szintén használatos 80/20-as szabály elnevezés.) E megfigyelést kiterjesztették az élet más területeire, s mára a Pareto-elv a vállalati gazdálkodás és a döntéshozatal számos területén eredményesen használható elemzési módszer alapja. Így például a döntéshozatal során a problémák főbb okainak feltárására, a minőségmenedzsmentben a hibák okainak elemzésére, a készletgazdálkodásban az egyes tételek relatív fontosságának meghatározására használható a megközelítés.

Pareto-elemzés
A vállalati gazdálkodásban széles körben használható eszköz a Pareto-elemzés, amely segíthet abban, hogy azonosíthassuk a fő problémákat, illetve differenciált stratégiát alakíthassunk ki a különböző fontosságú termékek, vevők, beszállítók esetében. Az elemzés alapján elkészíthető az úgynevezett ABC-grafikon, amely relatív fontosságuk szerint rendszerezi a tételeket. Így például megállapítható, hogy mely termékek képviselik az értékesítésen, illetve a beszerzésen belül a legnagyobb részarányt, vagy milyen anyagfajták adják a készletezett alkatrészek együttes értékének legnagyobb részét. A minőségi problémák vizsgálatánál a Pareto-diagram a kisszámú, de fontos, így a legnagyobb veszteséget okozó hibatípusok azonosítását segíti.
SEBESTYÉN LÁSZLÓ

BEVEZETŐ

Vilfredo Pareto olasz közgazdász fedezte fel az olasz gazdaság tanulmányozása során, hogy az ország vagyonának 80%-a lakosság 20%-a között oszlik el. Innen származik a 80/20 szabály elnevezés is a Pareto-elven kívül. Ezt a megfigyelést később több egyéb szakterületen is alkalmasnak találták nem csak a közgazdaságban.

A folyamat vagy minőség fejlesztéseknél alapvetően a Pareto-elv vagy 80/20 szabály az, amellyel az elemzések során kimutatható és vizuálisan is ábrázolható, hogy a problémák 80%-a mögött az okok 20%-a áll. A Pareto alkalmazásával tehát rámutathatunk a probléma fő okára vagy okaira. Megfelelő hatékonysággal és teljes körűséggel azonban csak akkor használható a módszer, ha mellette alkalmazzuk az Ishikawa-t is.

A megfelelő Pareto elemzés elvégzéséhez elengedhetetlenül fontos a megfelelő számban rendelkezésre álló adat / információ, amely alapján az elemzést végre tudjuk hajtani. Az adatgyűjtések során a Pareto diagram segít az adatok rendezésében és oszlopdiagram formájában jeleníti meg az adatokat, nagyság szerint rendezve és segítve a vizuális megértését és elemezését az adott problémának.

Fontos azonban kiemelnünk, hogy megfelelően és pontosan kell rögzíteni minden adatot / információt, annak érdekében, hogy elkerüljük azt, hogy a legfontosabb megoldandó probléma a folyamat megoldásának a végére kerüljön míg, a kevésbé lénylegesek az elejére. A diagramnak köszönhetően azonban megmutatkozik a leglényegesebb hiba, amellyel foglakoznunk kell. Ez a hibákat kiváltó okok 20%-át jelenti. Az elemzés során így a leglényegesebbtől haladunk a”kevésbé lényegesek” felé.

Főbb lépései a Pareto elemzésnek:

A Pareto alkalmazásához és bevezetéséhez elengedhetetlen a csoportmunka, és az Ishikawa alkalmazása, de minden esetben célszerű egy független tanácsadó szakember bevonása is, aki megfelelően tudja koordinálni és irányítani a Pareto folyamatát.

A Pareto-elv nagyon fontos eszköz egy vezető kezében!

Tapasztalatom szerint, olyan emberi képességet érint, amit a többség (nemcsak a vezetők) képtelen alkalmazni a mindennapi élet legegyszerűbb dolgaiban.

Ez pedig nem más, mint a lényeges elválasztása a lényegtelentől!

Rangsorolás. Prioritások meghatározása. A rendelkezésre álló idő megfelelő hasznosítása.
„A Pareto-elv, más néven a 80–20 szabály kimondja, hogy számos jelenség esetén a következmények 80%-a az okok mindössze 20%-ára vezethető vissza.
Eredetileg Vilfredo Pareto olasz közgazdász alkotta meg 1906-ban azt a matematikai formulát, amellyel az egyenlőtlen vagyoneloszlást (egyenlőtlen javak eloszlását) írta le megfigyelései alapján.”
Nevezik egyébként ABC elemzésnek is, bár itt három kategóriát alkotnak.
Nézzünk, néhány egyszerű példát, mit lehet ezzel a nagyszerű eszközzel kezdeni.

• Az elmélete alapján Pareto azt állította, hogy az emberek 20 százaléka birtokolja a javak 80 százalékát. Érdekes nem?
• Sorozatgyártásnál a Pareto elv segítségével számba veszik a selejt mennyiségét és a hiba okokat. Kijelenthető, hogy a hibák nyolcvan százalékét a hiba-okok 20 százaléka okozza. A fontos hiba-okok megszüntetése tehát megszünteti a selejt 80 százalékát!
• Poker-Pareto-elv: A profitod 80 százaléka a játszmák 20 százalékából származik.
• A gazdaságban a profit 80 százalékát az alkalmazottak 20 százaléka termeli.
• Az interneten a linkek 80 százaléka a weboldalak 20 százalékára mutat.
• A vállalatnál létező problémák 20 százaléka okozza az elmaradó haszon 80 százalékát.
• A munkaideje 20 százalékában foglalkozik a cég eredményességét 80 százalékban meghatározó feladatokkal!